Szépítkezési praktikák rövid áttekintése II. rész


20. század
A női megjelenésre legnagyobb hatással talán Coco Chanel volt.
 1917-ben divatba hozta a hátul egészen rövidre, fiúsra vágott hajat. A sokáig divatos rövid hajnak köszönhetően a fodrászszakma annyira fellendült, hogy 1920 és 30 között Franciaországban huszonötezer fodrászműhely nyílt!
 Coco Chanel hozta divatba a lebarnult bőrt is, amihez a célszerűbb volt a púder helyett alapozókat használni.


Max Factor felismeri a kor igényét és elkészíti a folyékony alapozókat és a tartósabb hatású kompakt púdert. Összességében a természetesség lesz a divat. A nők megtanulják sminkelni magukat.
  A rúzs és a púder megfelelő használatához a 1921-ben a Vogue magazinban részletes tanácsokat adnak. Ebben az időben alakul több kozmetikai cég, melynek neve ma is ismert,pl. Max Factor , L”Oreal, Schwarckopf  A kor szépségideáljai: külföldön.  Gréta Garbo, Marlene Dietrich, itthon Karádi Katalin.


A magyarországi kozmetika történet áttekintése:

Hazánkban a legrégebbi leleteket az ókorban, Aquincum területén állomásozó római légiók nyomainak feltárásánál kerültek elő (kenőcsös tégelyek, Hygiának, az egészség istennőjének domborműve).
Szent István király gyógynövénykertet (Pécsvárad) és fürdőket (Esztergom, Pannonhalma) létesített, ahol a balneoterápián (gyógyvizek külső és belső alkalmazása) kívül masszázst is végeztek.
Mátyás király udvarában az Itáliából jött udvari emberek terjesztették el a kozmetikumok használatát.
A török hódoltság idején főleg a gőzfürdők kialakítása jelentett előrehaladást a higiénia területén.
A törökök által el nem foglalt területeken, a Tiszántúlon Méliusz (Juhász) Péternek 1578-ban megjelent Herbáriuma az első magyar botanikai és orvostudományi könyv, amely kozmetikai tanácsokat is tartalmazott.
A törökök kiűzetése után Bécs hatására a kozmetikumok iránti kereslet egyre nőtt, ezért a céhekbe szerveződött magyar patikusok elkezdtek kozmetikumokat előállítani és forgalmazni.
Egy idő után ezek forgalma annyira megnőtt, hogy szükségessé vált a szakosodás ezért létrejöttek a drogériák.  Hogy a drogériákban kapható szépítőszereket a hölgyek mire és hogyan használják a  NŐVILÁG   1857-es kiadásában a következő címszavak alatt lévő  cikkekben adnak  tanácsot:
-Az  arczbőr gondviseléséről
Az arcz redői
A kezek ápolása és szépítése
A haj ápolása

Korabeli hirdetési  plakátok 
Nem egy drogériának a saját receptjei alapján, saját laboratóriumában előállított kozmetikumai nagy népszerűséget hoztak. Ezek közül az 1889-ben alapított Molnár-Moser drogéria volt az egyik legismertebb. A két háború közötti időszakban a kozmetikumokat kozmetikai szalonokban és a drogériákban lehetett megvásárolni. .


  Szöveges hirdetések Edelényi Katinka könyvéből :

  Váltson bérletet a BÁNYÁSZ kozmetikába!
      Kvarc-kezelés. Szépítő kurák. Fiatalító eljárások!
      Szemölcs-és szőrirtás. Minőségi krémek.
  BUDAPEST, IV. VERESS PÁLNÉ u.16.    Telefon:387-039

  

  S. CSŰRÖS ILONA
         K  O  Z  M  E  T  I  K  A
      Egyedüli szállítója a híres Helena Simon kozmetikai
      készítményeknek. Utánvételi szállítás, levélbeli tanácsadás
        BUDAPEST, IV.VÁCI UCCA 17. I. em. Telefon: 382-01


 M. DRÁVAY KATINKA
     A MAGYAR URIASSZONYOK KOZMETIKUSA.
     Egyéni arcápolás, hormonos + vitaminos kezelések,
      készítmények,stb.Budatest IV. Kossuth Lajos ucca 3.      Telefon: 184-541


A kozmetikumok fejlesztésére és ipari méretű gyártására a jól jövedelmező növényolaj és szappangyártás mellékágaként nyílt lehetőség, mivel nyersanyagaik jó része közös, illetve azonos volt. A közhiedelemmel ellentétben, nem Franciaországban, hanem a fejlett német vegyipar mellett indult el a kozmetikumok nagyüzemi előállítása.

Magyarországon, a 19-ik században az első ilyen gyár a Hutter József által alapított pesti szappangyár volt.    
 Fontos megemlíteni ERNŐ LÁSZLÓ bőrgyógyászt, aki 1927 ben Budapesten alapított cégében elsőként gyártott fényvédőkrémet. Ez a cég ma már  amerikai tulajdonban van.

 A második világháború után már több nagyüzem Albus, Elida, Odol, Hangya és több laboratórium gyártott illatszereket és kozmetikumokat.




Ezek többsége külföldi érdekeltségben volt és a titkos recepteket is külföldről kapták. Az államosítások után, összevonással és profilrendezéssel hat nagyüzem létesült, ezek gyártották, pl. a Gardénia arckrémet és az izgalmas nevű Opera luxus méhpempős krémet.


 1963-ban a hat cég összevonásából jött létre a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat (KHV) amely már  dekor kozmetikumokat is gyártott pl. az Exotik alapozót, amely kicsit rózsaszínű volt, kicsit túl zsíros, de a mienk.
Itt készültek a szépülni vágyó nők elvárásának megfelelő lehúzható szemhéjtusok több színben, kőpúderek és csókálló rúzsok is!

Néhány mondat a magyarországi kozmetikus képzésről:


1908-ban a „Szépségápolás „című kiadványban a következőt olvashatjuk:
„Intelligens és ügyes nők számára szépségápolási tanfolyamot tartunk Jutassy dr. elméleti és gyakorlati oktatásával.
     A kurzus 2-3 hétig tart; napjában egy-két óra oktatás a délutáni vagy esteli órákban; a tanítványok fölváltva inspekciót tartanak, akkor az egész napot az intézetben töltik, s a kezelésben segédkeznek.
    Megtanulják a kézi-és gépmasszázst, a gőzölést, a mosdatást, a víznek és a különböző szappanoknak hatását és alkalmazását és az arc tisztátalanságainak eltávolítását. Megismerik a szépítőszereket, megtanulják az archámlasztást, a kendőzést (púder, smink, email!), úgy, hogy ésszerű tanácsokkal szolgálhatnak
    Tanulnak manikűrt, hajápolást, hajfestést. Szóval mindazt elsajátíthatják, amelyre orvosi diploma nélkül joguk van. Az intézet bizonyítványa alapján bárhol önállólag működhetnek;elhelyezésükről alkalomadtán az intézet gondoskodik.
                        Privát oktatás egyezség szerint.
                        Bővebb felvilágosításért egyenesen Jutassy dr.-hoz kell fordulni”

Vagyis ezzel a végzettséggel már önállóan lehetett dolgozni.
 Kozel Magdolna , aki az egyik vendégem édesanyja volt , róla készültek azok  a fényképek, amelyek az Elektrokozmetikai 1x1 című könyvünkben láthatók, már  1934-ben,  ahogy ezt az képek bizonyítják ,Budapesten saját kozmetikai intézetében elektrokozmetikai gépeket is használt, viót, kvarclámpát, gőzölőt, bőrvasalót, galván epiláló készüléket.
  
 A kozmetikus képzés következő állomása a mestervizsga volt.
 Ha valaki tanoncként  eltöltött néhány évet egy kozmetikai  szalonban, és ezalatt egyéni úton  elsajátította az elméleti és gyakorlati feladatokat , jelentkezhetett a mestervizsgára. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy 1937-ben Pongrácz Árpád megírja a Kozmetikus kézikönyvet, mestervizsgázók számára, amely véleményem szerint a mai napig a kozmetikus elméleti és gyakorlati képzés alapjának tekinthető.
A 10. oldalon A kozmetikus tízparancsolata –ban megfogalmazottak  mind etikai , mind  higiéniai szempontból időtállóak.
A mester vizsgabizottság elnöke mindig egy bőrgyógyász volt, de drogista és kozmetikus mester tagja is volt a bizottságnak.


1956 indult el az állami iskolarendszerű kozmetikus és fodrász szakmunkás képzés.
 1963-ig a kozmetikus képzés nincs érettségihez kötve . A képzési idő 2 év.
            Pongrácz Árpád: Modern Kozmetika c. könyvéből tanulnak.
A szakmunkásvizsga letétele után külön 1 hetes bentlakásos tanfolyamon tanulták meg a tartós szempilla és szemöldökfestést és szálankénti epilálást, amiből a végén vizsgát kellett tenni.
 1969-ben megjelennek az új kozmetikai tankönyvek (3 kötetes), melyet  Fennesz Lászlóné (Cönci néni) írt, aki  az akkori  egyetlen kozmetikus iskola tanára is volt.
A 70-80-as években készültek el Bodor Ferencné Szak és Anyagismereti tankönyvei.

 A 60-70-es években egy kezdő kozmetikusoknak tényleg a semmiből kellett, kozmetikai kezelést varázsolnia.
 Az arctejet és a masszázskrémet maguk főzték, az iskolában tanult vagy a mestertől kapott vagy ellesett receptek alapján.

A pakolások sem voltak túl komplikáltak: az összehúzó pakolás kalcium karbonátból (CaCO3)+ citromsavból készült, amit ecsettel kellett feltenni .A felszabaduló CO2 (széndioxid) kellemesen pezsgő, bizsergő érzést okozott  néhány perc múlva  a megszáradt fehér port langyos vízzel könnyen le lehetett mosni.
Jelenleg vannak olyan cégek, amelyek, ezt oxigén pakolásként adják el a tudatlan kozmetikusoknak!

Tápláló pakolásokat leginkább házi szerekből készítettek pl. uborkából, élesztőből, vagy
 un. majonézpakolást ,tojás sárgájából és étolajból. 
 A kozmetikában az arcmasszázsnál az erőteljes mozdulatok alkalmazása volt a jellemző.
A dolgozó nők részéről egyre nagyobb volt az igény a fodrászati és kozmetikai szolgáltatásokra.
A 60-as évek vége felé egymás után nyíltak meg a szövetkezei és állami fodrászatok és kozmetikák.
A gyors fejlődés diktálta igényeknek próbáltak megfelelni a hazai üzemek:



A fent említett  KHV által gyártott, 1 literes befőttes üvegben forgalmazott krémek is egyre népszerűbbek voltak a kozmetikusok körében:
Gynthia masszírozó krém,
D3 algás hidratáló krém,
Dermafil fertőtlenítő és összehúzó paszta (hexaklorofénnal, rezorcinnal és cinkoxiddal),
 Prodermin vitaminos krém, aminek fő hatóanyaga a nagyon ragaszkodó „illatú”, csukamájolaj volt,
 D5 bőrnyugtató paszta (kaolinnal,, borkősavas alumínium acetáttal).
Arctejből is lehetett választani az  izopropil mirisztátos és trietanolaminos között, arcszeszből pedig a hammameliszes és a dermafil  arcszesz között.

Aki ennél is többre vágyott az kis ügyességgel beszerezhette a környező országokban készült specialitásokat. Romániából a tubusos kiszerelésű Marinalga pakolásokat, amik, mint a nevük is mutatja nagy valószínűséggel  tengeri algából készültek (rózsaszín és zöld színben bőrtípustól függően)  mindenképpen sósak voltak,
Szintén innen a Gerovitál ampullákat és krémet, Prof.(Ana Aslan román gyógyszerész által kifejlesztett, öregedés elleni formulát, jelenleg német tulajdonban van). 
A  zöld színű  zselatin bogyóba zárt Fvitamin, a  Propolis  spray és a nerc olajat tartalmazó Nutrin spray már igazi kuriózumnak  számított.
Nagyon népszerűek, jó minőségűek és egy ideig az itthoni illatszerboltokban is kaphatók voltak a Drezdában, NDK (Német Demokratikus Köztársaságban) gyártott  Krautervitál krémek és pakolások: karotinos, uborkás, hammameliszes, mézes- lecitines. (ezek ma is forgalomban vannak: Charlotte Meentzen néven).

A 80-as években már arra is volt lehetőség, hogy időnként hozzájussunk a szomszédos Ausztriából  
Edith Pichler és Dr. Pauli kozmetikumokhoz.
 Erre az időszakra tehető néhány hazai kozmetikai cég megjelenése is : Fáma,Solitent, Scenia, Ilcsi, 
 Dr. Juga,  Anaconda ,mindegyikre jellemző volt, hogy a  termékeik saját fejlesztésű, kisüzemű  előállításban készültek,  amelyeket közvetlenül a kozmetikusoknak értékesítették .

Mi volt a helyzet ebben az időben a fodrászati anyagok terén?
 A 60-as években haj festésre gyakorlatilag kizárólag a KOMOL hajfesték volt több színárnyalatban.
A szőkítőt  hidrogénperoxid (H2O2), porsampon és szalmiákszesz összekeverésével készítették a fodrászok. A feladatot tovább nehezítette, hogy a hidrogénperoxid 33%os töménységben került forgalomba, ezért a megfelelő %-os hígítás is az ő feladatuk volt. A szalmiákszesz alkalmazása miatt gyakran inkább vöröses, mint szőke színárnyalat lett az eredmény.

 Nézzük mit lehetett vásárolni otthoni használatra:
Egészen a 80-as évekig a kozmetikumok használatára a vegyes jelző a legtalálóbb. A még működő drogériákban pl. (Kossuth Lajos utcában) kis tégelybe kimérve is lehetett vásárolni krémeket, ugyanúgy, ahogy kis üvegbe kimérve különböző kölniket is. Ezt saját tapasztalatból tudom, mert gimnazistaként a nyári szünetben itt dolgoztam illetve kimértem a fent leírt termékeket.
 Sok kozmetikus a saját maga által főzött krémekkel dolgozott és árusította a vendégeinek.

A Kőbányai Gyógyszerárugyár Fabulon készítményeit 1971-ben „Fabulon a bőre őre” szlogennel és ezután az egész ország által” Fabulon lánynak „nevezett Pataki Ági modell arcával vezette be a piacra.

Debrecenben a Biogal gyártani kezdte Nedeczky néni receptje alapján a  Hélia D arckrémeket (nappali, éjszakai és szemránckrém), amelynek fő hatóanyaga a napraforgószár kivonatából nyert auxin volt  (A mai őssejtes kozmetikumok elődje) A nagy sikerre való tekintettel később bővítették a választékot, meggyet  és tokaji aszút tartalmazó krémekkel és zselékkel.

A Caola- Schwarckopf kooperációval a fodrászati termékek skálája is bővült.

 A  mai fiataloknak  már hihetetlen, de még sokan vannak, akik emlékeznek, hogy az üzletekben időnként összeköttetéssel beszerezhető volt a Fa dezodor, szappan, tusfürdő, Kaloderma krém és szappan,
 Krém 21 krém és szappan.
 A 70-es években nagy változást jelentett, hogy elkezdődött néhány kozmetikum külföldi licenc alapján való hazai gyártása pl. Nivea krémek, testápolók,  Rexona dezodor és az illatszerboltokban már kapható volt Max Faktor púder, alapozó, rúzs, szemfesték és szempillaspirál.

 A 90-es évektől nagyot változott a hazai kozmetikai kínálat, a világ valamennyi nagy kozmetikai cége megjelent a magyar piacon, ennek összes előnyével és hátrányával.
Az előnye természetesen a nagy választék, a hátránya a bőség zavara, amelyben mind a kozmetikusnak, mind a vásárlóknak nehéz eligazodni.
 Ma már minden túlzás nélkül vásárolható krém 600Ft.-tól 60 000Ft.-ig. Kevesen tudják, hogy a kozmetikum árának 70%-a  a csomagolás és a reklám költség . A hangzatos reklámok, a már csodával felérő ígéretek nemcsak a gyanútlan és hiszékeny vásárlót tudják megtéveszteni, de sajnos  gyakran  a kevésbé felkészült kozmetikust is.

Nagyon fontos lenne a kozmetikus képzésben az alkalmazott anyagismeret tanítása, vagyis a sok kémiai képlet helyett a kozmetikumokon feltüntetett Ingredients, azaz az  összetevők pontos ismerete!
Ha továbbra sem szerepel a tananyagban , hogy melyek a kozmetikumok  bió és natúr minősítésének  nemzetközi előírásai ezután is minden következmény nélkül eladható lesz,( kozmetikusnak és páciensnek egyaránt) minden, amire ráírják, hogy bió vagy natúr.