A pakolásokról és a maszkokról




                 A pakolásokról és a maszkokról

 A napokban a kozmetikus tanulókkal a pakolások fajtáiról, jellemzőiről, alkalmazásuk lehetőségeiről tanultunk. Arra gondoltam, hogy a pakolásokról szóló összegzés szélesebb körben is érdekes lehet.

A múltban:
Tanulmányainkból tudjuk, hogy a pakolások szépítészeti célú alkalmazása már az ókorban is elterjedt volt: Néró császár felesége Poppea lisztből és olajból készült péppel kenete be az arcát, hogy az esti lakománál szép legyen, ezt a pépet azután szamártejjel mosta le. Hasonló összetételű a francia változat, amely rizslisztből+ mandulakorpából + tejből készült ezt éjszakára alkalmazták és reggel ibolyavízzel mosták le.

Mi a különbség a maszk és a pakolás között?
Funkcióját tekintve nincs különbség. Alaki különbség van, de ezt
csak a magyar nyelvben tudunk jelezni. A maszk kifejezést elsősorban az előre formára vágott vagy  a felvitel után megszilárduló és egyben eltávolítható pakolásokra használjuk. Az idegen nyelvekben valamennyire a „mask”elnevezést alkalmazzák.

Milyen pakolásokat használunk manapság?
Ez attól függ, hogy milyen céllal alkalmazzuk: ennek alapján lehet:
            Összehúzó pakolás
            Nyugtató pakolás
            Tápláló pakolás
            Nyomó hatású pakolás
            Hő hatású pakolás

Mi a különbség a krém és a pakolás között?
-          A pakolásban több a hatóanyag mennyisége
-          A hatóanyagok vivőszere is több
-          Tartalmaznak valami nyomó hatást segítő anyagot is
-          Oklúzív, vagyis lezáró hatásuk van, ami azt jelenti, hogy a bőr kifelé irányuló funkcióit átmenetileg az összefüggő nyomó felülettel lezárja

Milyen állagúak lehetnek a pakolások?
-          Kataplazmát régebben gyakran alkalmazták, ami valójában gyógynövényes pépes pakolás volt borogatás formájában, (ennek mai változata amikor gyógynövények és magvak keverékét  vászonba csomagolva  , meleg olajba vagy vízbe mártogatnak, és ezzel végzik a testmasszírozást. Az új eljárás neve pecsétmasszázs (stemplmasszázs).
       Poranyag + folyadék(gyakran víz) összekeverésével készített pakolás
        Krém állagú pakolások
-           Paszta állagú pakolások (poranyag+kém keveréke)
-           Gél állagú pakolások
-          „Gumi” maszkok

Hogyan vihetők fel a bőrre?
-         Felkenjük:
      Ecsettel 
             Kézzel, de ilyenkor célszerű legyező ecsettel átsimítani, az egyenletes eloszlatás miatt
-          Spatulával
-          Előre kivágott (arc, nyak, szem) maszk, amely részben vagy egészben át van itatva a hatóanyaggal.

Hogyan és mikor távolíthatók el?
 Általában a hatóidő 15-30 perc
Az eltávolítás leggyakrabban melegen langyos vízzel történik, de előfordul, hogy lemosás előtt célszerűbb a fel nem szívódott anyagot spatulával leszedni.
A „Gumi” maszk,  ha jól tettük fel, a szélek megemelése után egyben levehető

Egyéb hasznos tudnivalók a pakolásokkal kapcsolatban:

-  A krémpakolások többsége ultrahangozható, erről úgy tudunk meggyőződni, hogy az ultrahang fejre teszünk a pakolásból és rácsöppentünk egy csepp vizet, ha a vízcsepp rezeg, a pakolás ultrahangozható.
-    A Charlotte Meentzen valamennyi krémpakolása ultrahangozható!
A paszták és a habok és azok a pakolások, melyek nem homogén állagúak, nem ultrahangozhatók.
-    A gél maszkokat és a zselépakolásokat célszerű a masszírozás előtt feltenni, hogy a krémben lévő zsírok ne gátolják meg a hatóanyagok felszívódását.
-  A termo maszkokat is célszerű a masszírozás előtt alkalmazni, mert a keletkező hiperémia jól előkészíti a bőrt a hatóanyagok felszívására.
-  A gipsz maszk és a paraffin álarc csak a hő és nyomó hatást biztosítják ezért a bevitelre szánt hatóanyagot mindig közvetlenül a bőrre kell tenni. A gipsz maszk alá (több rétegű nedves gézt), a paraffin maszk alá (több rétegű száraz gézt) kell tenni.
A meleg hatás az arcon maximum 40 C°lehet!