A masszázs története kozmetikus szemmel


Ezt a történeti áttekintést eredetileg a masszázskrémekről szóló írásom elé terveztem. Emlékeztem rá, hogy amikor a kozmetikus iskolába jártam (1970-72) Bodor Kati nénitől azt a házi feladatot kaptam, hogy gyűjtsem, össze a masszázs történetét írjam le és olvassam fel a következő órán. Mivel elég sok munkám volt benne gondosan megőriztem az irományomat, amit, persze amikor kellett volna, sehol nem találtam, ezért elkezdtem írni egy másikat.  De a napokban megtaláltam!
az eredeti kéziratom /részlete/
(És még rám mondja a drága férjem, hogy rendetlen vagyok). Tudom, hogy hihetetlen ezért itt látható egy kis darab az eredeti írásomból. Ezután elkezdtem összefésülni a 43 éve és az új
onnan írt részeket. Remélem sikerült.




A masszázsról nyugodtan állíthatjuk, hogy alkalmazása szinte egyidős az emberiséggel.
Egyetlen nép sem mondhatja magáénak a masszázs feltalálását
 Nagyon valószínű, hogy az emberiség a masszázzsal, mint népi gyógymóddal ismerkedett meg.
A masszázs egyes elemeinek alkalmazása bizonyára ösztönös volt, simítással, dörzsöléssel gyúrással, enyhítették a sérülés vagy ütés okozta fájdalmat. Később ezt tovább fejlesztve együtt alkalmazták a természetben található gyógyfüvekkel és vizekkel.
A masszázs szó nyelvi eredetére is többféle verzió van. Egyes szerzők szerint a szanszkrit „mach”(kéz) szóból származik, mások úgy vélik, hogy a görög „masszein”(kézzel simítani) szóból ered, megint mások a latin eredet mellett foglalnak állást.

Az emberiség legrégebbi feljegyzése a masszázsról a kínai Kung Fu-tól származik i.e. 2700-ból. A masszázst orvos –papok végezték, a test aktív és passzív tornájával kombinálták, ez volt a Tai Chi.
Felirat hozzáadása
 Indiában is elterjedt gyógymód volt a masszázs, melyet a brachminek kasztja végzett. Masszázstudományukat és annak kedvező hatását úgy tüntették fel, mint ha az az istenség műve lenne, ezzel biztosítva megélhetésüket.
Az i.e.1800-as években az Ájurvéda (az élet ismerete) gyógykezelés része volt a gyógyfüvekkel végzett masszázs, de rituális célokat is szolgált.
Ninivében, az asszír király udvarában talált alabástrom reliefen, valamint néhány egyiptomi papiruszon a masszázsnak különböző módjai láthatók, amelyek bizonyítják, hogy ezek az ókori népek is ismerték és leggyakrabban gyógyító céllal alkalmazták.
Az egyiptomi katonák testápolásának része volt testük olajos ledörzsölése egybekötve masszázzsal, ami később az egyiptomi fürdőkben mindenhol elterjedt.
 Az ókori görögök is átvették ezt a szokást. Homérosz leírta, hogy Odisszeusz testét a fürdőben bekente olajokkal és bedörzsölte kenőcsökkel, amit homokkal való beszórás előzött meg.
Ezekre a műveletre a görögök jól képzett szakemberekkel rendelkeztek, akiket pediátereknek nevezték (tornatanárok), akik egyben tapasztalt masszőrök is voltak.
A római birodalom meghódította az akkor ismert keletet és nyugatot és a rabul ejtett tudósokkal, művészekkel, orvosokkal együtt átvette a különböző művészeteket, tudományokat, köztük a masszázs tudományát is. A rómaiak tovább fejlesztették a masszázst, pl. a vibrációs masszázs technikát ők dolgozták ki.
 Az i.e. V. században a görög és római orvosoknak érteniük kellett a masszírozáshoz, különben nem praktizálhattak.
Hippokratesz, akit az orvoslás atyjának is neveznek mondta masszázsról” a dörzsölés megerősítheti a laza ízületeket és ellazíthatja a túl mereveket”.
 Galenus, aki egy gladiátor iskola orvosa is volt kilenc fajta masszázs különböztetett meg. Leírta, hogy a küzdelmek előtt edző, előkészítő, a küzdelmem után izomlazító masszázst alkalmaztak.  „A gladiátorokat olajjal kenték be és addig dörzsölték, amíg vörösek nem lettek.
Állítólag tőle származik az a megállapítás, hogy „A masszázs eltávolítja a táplálékok káros melléktermékeit és a fáradság mérgeit”
Ezeknek a masszázsfogásoknak nagy részét (préselés, püfölés, csipkedés) ma is alkalmazzák, csak másképp nevezik.
Julius Caesarról is feljegyezték, hogy rendszeresen masszíroztatta magát, mindennap „csipkedéses kezelést” kapott, hogy enyhítse idegfájdalmait és epilepsziáját.
Amikor Rómában a közerkölcsök megromlottak főként a fürdőkben alkalmazták a masszázst, de ekkor már mást célokat szolgált.
 A középkorban,(V.-XV. század) a testtel való bárminemű foglalatosság „ördögtől „valónak számított.
 A test masszírozása az alapvető tisztálkodási szokásokkal együtt teljesen feledésbe merült, aminek következtében egymást követék a járványok (kolera, pestis, stb.)

Ebben az időben az arabok voltak azok, akik nem felejtkeztek el a masszázsról és továbbra is alkalmazták.

Az eddig leírt, és az un. keleti masszázs közötti lényeges különbség, hogy a keleti masszőrök egyforma ügyességgel dolgoznak a kezükkel és a lábukkal, figyelmüket különösen a dörzsölésre, az ízületek passzív és aktív –passzív mozgatására fordítva.


A reneszánsz kor beköszöntése is csak nagyon lassan hozott változást a higiéniai szokásokban és ezzel együtt a masszázs újbóli alkalmazásában is, melynek oka elsősorban a tudatlanság volt.

 Mátyás király udvarában un. dögönyözők végezték a masszázst. Később a török fürdőkkel együtt a fürdőkultúra részeként terjedt el a masszázs, amit a fürdőmesterek végeztek.


 A XIX. század legelején egy svéd vívómester dolgozta ki a svéd masszázst, a simító és nyomó mozdulatokból álló izomlazító masszázst, amely azóta is változatlanul van érvényben. Elterjedésében nagyban közrejátszott, hogy masszázs intézetet nyitott Stockholmban és Londonban, ahol halála után tanítványai folytatták a mester által kidolgozott masszázstechnikák elterjesztését.
Finnországban a masszázs szaunával való összekapcsolásából lett a finn masszázs.

 A XX. század első évtizedeiben a masszázs egyre differenciáltabbá válik. Különválik a gyógy és a frissítő masszázs. Ennek az eredménye, hogy a szépségápolás szempontjából fejlett országokban / Franciaország, Németország/ az arc, nyak, dekoltázs masszírozására külön masszázst dolgoztak ki. Mindkettőnél az alábbi felsorolás a jellemző: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, csípés, megrezegtetés, megrázás.
A francia arc masszázs érdekessége, hogy felét a páciens mögött állva, másik felét szemből végzik.
A német masszázs mozdulatsorai attól függnek, hogy mi a célja a műveletnek./lifting, relaxáció,stb./
A masszázs, mint terápia a XXI. században is megőrizte népszerűségét. A technikai fejlődéssel folyamatosan kerülnek piacra a különböző masszírozó gépek. Bátran kijelenthetjük, hogy az emberi kéz által végzett masszírozást gépekkel nem lehet helyettesíteni nemcsak azért, mert csak az emberi kéz képes érzékelni az arc, test, és bőr sajátosságait és ehhez igazítani a masszázst, de az emberi érintés varázsa géppel nem pótolható!
Egy kis ismétlés:
 A masszázs fogalma: Masszázson értjük az arc és a test szöveteinek kézzel vagy géppel való megdolgozását
Fajtái: kozmetikai masszázs, sport masszázs és gyógymasszázs
Mai ismereteink alapján az eddigieket kibővíthetjük nem bizonyíthatóan gyógyító, de mindenképen közérzetjavító masszázsokkal. Ilyenek: Thai masszázs, Ayurvéda masszázs, Lávaköves masszázs, Siacu masszázs, Utahi  sómasszázs, Orosz-tibeti mézmasszázs, Fülmasszázs, Talpmasszázs Nyirokdrenázs .  Ami most újra divatba jött a Stempl vagyis  „Pecsét”masszázs, amikor két, gomba formájú vászonzacskóba csomagolt gyógynövényekkel, magvakkal végezzük a masszírozást úgy, hogy közben langyos olajba mártogatjuk a „Pecsétet”.
A kozmetikai masszázsnak több fajtája van, többek között ide tartozik a francia masszázs, svéd masszázs, de különösen a relaxációs testmasszázsok sokszor tartalmaznak a sport és a gyógymasszázsból átvett elemeket.
A kozmetikai masszázs hatásai: 
                - keringésfokozó,
                 - izomtónus fokozó vagy csökkentő
                 - bőrlégzés javító
                 - bőrpuhító
                  -hatóanyag felszívódást segítő                 
                  -nyugtató, relaxáló       
Ahhoz, hogy masszázskor ne húzzuk, a bőrt szükség van olyan „anyagra”, ami elősegíti a masszírozó kéz csúszását a bőrön. Régebben a testmasszázshoz szappan vagy hintőpor használta is elfogadott volt. Napjainkban masszázskrémet vagy olajat használunk.
Egyes kozmetikai cégek időnként megkísérlik az általuk ajánlott kozmetikai kezelésekből kihagyni a masszázst. Van, amelyik azzal indokolja, hogy az általa forgalmazott termékek annyira hatékonyak, hogy nincs szükség masszírozásra, de olyan is volt, hogy kimondottan káros, bőrt nyújtó hatással indokolta a masszázs kiiktatását. A szakértelem nélkül végzett masszázsnak lehet ilyen hatása.
 Mindenki eldöntheti, hogy számára melyik az elfogadható.
 A jól felépített és szakszerűen kivitelezett masszázst nyugodtan nevezhetjük manuális tudománynak.
Sok olyan kozmetikus kolléganőt ismerek, akinek a masszása kiérdemli ezt a titulust.