 |
| az eredeti kéziratom /részlete/ |
A masszázsról nyugodtan állíthatjuk,
hogy alkalmazása szinte egyidős az emberiséggel.
Egyetlen nép
sem mondhatja magáénak a masszázs feltalálását
Nagyon valószínű, hogy az emberiség a
masszázzsal, mint népi gyógymóddal ismerkedett meg.
A masszázs
egyes elemeinek alkalmazása bizonyára ösztönös volt, simítással, dörzsöléssel
gyúrással, enyhítették a sérülés vagy ütés okozta fájdalmat. Később ezt tovább
fejlesztve együtt alkalmazták a természetben található gyógyfüvekkel és
vizekkel.
A masszázs szó nyelvi eredetére is
többféle verzió van. Egyes szerzők szerint a szanszkrit „mach”(kéz) szóból
származik, mások úgy vélik, hogy a görög „masszein”(kézzel simítani) szóból
ered, megint mások a latin eredet mellett foglalnak állást.
Az emberiség
legrégebbi feljegyzése a masszázsról a kínai Kung Fu-tól származik i.e.
2700-ból. A masszázst orvos –papok végezték, a test aktív és passzív tornájával
kombinálták, ez volt a Tai Chi.
 |
| Felirat hozzáadása |
Indiában is elterjedt gyógymód volt a
masszázs, melyet a brachminek kasztja végzett. Masszázstudományukat és annak
kedvező hatását úgy tüntették fel, mint ha az az istenség műve lenne, ezzel
biztosítva megélhetésüket.
Az
i.e.1800-as években az Ájurvéda (az élet ismerete) gyógykezelés része volt a
gyógyfüvekkel végzett masszázs, de rituális célokat is szolgált.
Ninivében, az
asszír király udvarában talált alabástrom reliefen, valamint néhány egyiptomi
papiruszon a masszázsnak különböző módjai láthatók, amelyek bizonyítják, hogy
ezek az ókori népek is ismerték és leggyakrabban gyógyító céllal alkalmazták.
Az egyiptomi
katonák testápolásának része volt testük olajos ledörzsölése egybekötve
masszázzsal, ami később az egyiptomi fürdőkben mindenhol elterjedt.
Az ókori görögök is átvették ezt a szokást.
Homérosz leírta, hogy Odisszeusz testét a fürdőben bekente olajokkal és
bedörzsölte kenőcsökkel, amit homokkal való beszórás előzött meg.
Ezekre a
műveletre a görögök jól képzett szakemberekkel rendelkeztek, akiket
pediátereknek nevezték (tornatanárok), akik egyben tapasztalt masszőrök is
voltak.
A római
birodalom meghódította az akkor ismert keletet és nyugatot és a rabul ejtett
tudósokkal, művészekkel, orvosokkal együtt átvette a különböző művészeteket,
tudományokat, köztük a masszázs tudományát is. A rómaiak tovább fejlesztették a
masszázst, pl. a vibrációs masszázs technikát ők dolgozták ki.
Az i.e. V. században a görög és római
orvosoknak érteniük kellett a masszírozáshoz, különben nem praktizálhattak.
Hippokratesz,
akit az orvoslás atyjának is neveznek mondta masszázsról” a dörzsölés
megerősítheti a laza ízületeket és ellazíthatja a túl mereveket”.
Galenus, aki egy gladiátor iskola orvosa is
volt kilenc fajta masszázs különböztetett meg. Leírta, hogy a küzdelmek előtt
edző, előkészítő, a küzdelmem után izomlazító masszázst alkalmaztak. „A gladiátorokat olajjal kenték be és addig
dörzsölték, amíg vörösek nem lettek.
Állítólag
tőle származik az a megállapítás, hogy „A masszázs eltávolítja a táplálékok
káros melléktermékeit és a fáradság mérgeit”
Ezeknek a
masszázsfogásoknak nagy részét (préselés, püfölés, csipkedés) ma is
alkalmazzák, csak másképp nevezik.
Julius
Caesarról is feljegyezték, hogy rendszeresen masszíroztatta magát, mindennap
„csipkedéses kezelést” kapott, hogy enyhítse idegfájdalmait és epilepsziáját.
Amikor
Rómában a közerkölcsök megromlottak főként a fürdőkben alkalmazták a masszázst,
de ekkor már mást célokat szolgált.
A középkorban,(V.-XV. század) a testtel való
bárminemű foglalatosság „ördögtől „valónak számított.
A test masszírozása az alapvető tisztálkodási
szokásokkal együtt teljesen feledésbe merült, aminek következtében egymást
követék a járványok (kolera, pestis, stb.)
Ebben az időben az arabok voltak azok,
akik nem felejtkeztek el a masszázsról és továbbra is alkalmazták.
Az eddig leírt, és az un. keleti
masszázs közötti lényeges különbség, hogy a keleti masszőrök egyforma
ügyességgel dolgoznak a kezükkel és a lábukkal, figyelmüket különösen a
dörzsölésre, az ízületek passzív és aktív –passzív mozgatására fordítva.
A reneszánsz kor beköszöntése is csak
nagyon lassan hozott változást a higiéniai szokásokban és ezzel együtt a
masszázs újbóli alkalmazásában is, melynek oka elsősorban a tudatlanság volt.
Mátyás király udvarában un. dögönyözők
végezték a masszázst. Később a török fürdőkkel együtt a fürdőkultúra részeként
terjedt el a masszázs, amit a fürdőmesterek végeztek.
A XIX. század legelején egy svéd vívómester dolgozta
ki a svéd masszázst, a simító és nyomó mozdulatokból álló izomlazító masszázst,
amely azóta is változatlanul van érvényben. Elterjedésében nagyban
közrejátszott, hogy masszázs intézetet nyitott Stockholmban és Londonban, ahol
halála után tanítványai folytatták a mester által kidolgozott masszázstechnikák
elterjesztését.
Finnországban a masszázs szaunával
való összekapcsolásából lett a finn masszázs.
A XX. század első évtizedeiben a masszázs
egyre differenciáltabbá válik. Különválik a gyógy és a frissítő masszázs. Ennek
az eredménye, hogy a szépségápolás szempontjából fejlett országokban /
Franciaország, Németország/ az arc, nyak, dekoltázs masszírozására külön
masszázst dolgoztak ki. Mindkettőnél az alábbi felsorolás a jellemző: simítás,
dörzsölés, gyúrás, ütögetés, csípés, megrezegtetés, megrázás.
A francia arc
masszázs érdekessége, hogy felét a páciens mögött állva, másik felét szemből
végzik.
A német
masszázs mozdulatsorai attól függnek, hogy mi a célja a műveletnek./lifting,
relaxáció,stb./
A masszázs,
mint terápia a XXI. században is megőrizte népszerűségét. A technikai
fejlődéssel folyamatosan kerülnek piacra a különböző masszírozó gépek. Bátran
kijelenthetjük, hogy az emberi kéz által végzett masszírozást gépekkel nem
lehet helyettesíteni nemcsak azért, mert csak az emberi kéz képes érzékelni az
arc, test, és bőr sajátosságait és ehhez igazítani a masszázst, de az emberi érintés varázsa géppel nem
pótolható!
Egy kis ismétlés:
A masszázs fogalma: Masszázson értjük az arc és a test
szöveteinek kézzel vagy géppel való megdolgozását
Fajtái: kozmetikai masszázs, sport masszázs
és gyógymasszázs
Mai
ismereteink alapján az eddigieket kibővíthetjük nem bizonyíthatóan gyógyító, de
mindenképen közérzetjavító masszázsokkal. Ilyenek: Thai masszázs, Ayurvéda
masszázs, Lávaköves masszázs, Siacu masszázs, Utahi sómasszázs, Orosz-tibeti mézmasszázs,
Fülmasszázs, Talpmasszázs Nyirokdrenázs .
Ami most újra divatba jött a Stempl vagyis „Pecsét”masszázs, amikor két, gomba formájú
vászonzacskóba csomagolt gyógynövényekkel, magvakkal végezzük a masszírozást
úgy, hogy közben langyos olajba mártogatjuk a „Pecsétet”.
A
kozmetikai masszázsnak
több fajtája van, többek között ide
tartozik a francia masszázs, svéd masszázs, de különösen a relaxációs
testmasszázsok sokszor tartalmaznak a sport és a gyógymasszázsból átvett
elemeket.
A
kozmetikai masszázs hatásai:
- keringésfokozó,
- izomtónus fokozó vagy
csökkentő
- bőrlégzés javító
- bőrpuhító
-hatóanyag felszívódást
segítő
-nyugtató, relaxáló
Ahhoz, hogy
masszázskor ne húzzuk, a bőrt szükség van olyan „anyagra”, ami elősegíti a
masszírozó kéz csúszását a bőrön. Régebben a testmasszázshoz szappan vagy
hintőpor használta is elfogadott volt. Napjainkban masszázskrémet vagy olajat
használunk.
Egyes kozmetikai cégek időnként megkísérlik az általuk
ajánlott kozmetikai kezelésekből kihagyni a masszázst. Van, amelyik azzal
indokolja, hogy az általa forgalmazott termékek annyira hatékonyak, hogy nincs
szükség masszírozásra, de olyan is volt, hogy kimondottan káros, bőrt nyújtó
hatással indokolta a masszázs kiiktatását. A szakértelem nélkül végzett
masszázsnak lehet ilyen hatása.
Mindenki eldöntheti, hogy számára melyik az
elfogadható.
A jól felépített és szakszerűen kivitelezett
masszázst nyugodtan nevezhetjük manuális tudománynak.
Sok olyan kozmetikus
kolléganőt ismerek, akinek a masszása kiérdemli ezt a titulust.
